2010. január 31., vasárnap

A múlt vasárnapi

történetet átismételtük ma a gyerekekkel.
-Mit tett az atya a fiával, amikor hazajött? kérdezem.
-Megfirdették(igen jól írtam), és új gúnyát adtak rá...

2010. január 30., szombat

Az utóbbi időben



kötögettem keveset. Jó kikapcsolódás, míg a kezünk jár közben beszélgetni is lehet.
Beszélgető társban nincs hiányom, Jonatán örömmel társ.

2010. január 27., szerda

Hagyma

E-mailba kaptam egy levelet, amiből egy részt közlök.

CEAPA
In 1919 cand gripa a ucis 40 milioane de oameni, un doctor vizita fermierii pentru a-i ajuta sa combata gripa. Multi dintre fermieri si familiile lor o contractasera si multi chiar murisera.
Doctorul a ajus la un fermier unde, spre surprinderea lui, toti membrii familiei erau sanatosi. Cand doctorul a intrebat fermierul ce facea el diferit de ceilalti, sotia lui a spus ca a pus o ceapa necuratata intr-un vas in fiecare camera a casei (si probabil pe vremea aceea casa avea doar 2 camere). Doctorul nu a crezut si a cerut una din cepe pentru a o analiza la microscop. Spre surprinderea lui a descoperit virusul gripei in ceapa. In mod evident aceasta a absorbit virusul pastrand familia sanatoasa.

2010. január 26., kedd

Mi a foglalkozása?

kérdi tőlem a hölgy, ahogy a papírjaimat tölti ki.
-Teljes idejű anya vagyok, válaszoltam.
-Ön a legtöbbet keres, a legnagyobb a fizetése, meg akik önhöz hasonlóan a gyermekeik mellett vannak, aminek később veszik jutalmát. Milyen jó lenne, ha minél több anya otthon maradna a gyermekei mellett, hogy ne legyen annyi üres lelkű ember a világon... folytatja tovább.
Gondolkodom.
Nem értek sok mindent.
Valaki szerint a legjobban keresők közé tartozom, persze adót fizetni nem kell.
Más szerint pedig olyan munkanélküli vagyok
(mondták nem rég), aki vegetálok, akit a másik tart el.
A férjem tart el.
Sokan vagyunk ebben a helyzetben, hol az eltartottak, hol az eltartók kategóriába sorolnak.
Azért mégis érdekes ez a munkanélküli státusz.
A legkorábban kelni, a véget nem érő tevékenységek végzője.
Utolsónak feküdni le.

Persze megengedhető, hogy mindezek után fáradtan.
Nincs idő munka nélkül lenni ....
Nahát én alázattal kijelentem, hogy nem vagyok munkanélküli!
Igen is, gazdag vagyok!
Pénzem/fizetésem nincs, de gazdag vagyok!
Királyi gyermek
.

2010. január 25., hétfő

A 90 éves

ápolt néni elméje tiszta, mindenre visszaemlékszik.
(Ma a nők az idősek otthonában voltunk.)

Arra is, hogy ő gyermekkorában járt a gyülekezetünkbe a hívő szomszédokkal.
Eszembe jut egy ige vers:A mag az Isten beszéde.
Hiszem, hogy a mag csíraképes.
Kedves a beszéde, jó a hangulata.
A 96 éves Á. néni is emlékszik a múltra, velünk énekli az "Áldott orvos" kezdetű éneket.
Mindegyik versszakát tudja fejből.
A nagy csoportban, velünk énekel mindenki, bekapcsolódik a beszélgetésbe.
Áldja meg őket az Úr, hogy koros állapotukban jó döntést hozzanak.

Mínuszok

itt Jonatán pihen a csillogó hómatracon
vannak nálunk is már pár napja.
Ma reggel 7.-kor -29,5 fokot mutatott az udvaron a hőmérő.
Napközben pedig teljes erővel
süt a nap.
Annyira gyönyörű látvány, ahogy rásüt a nap a hóra, a csillogás, ragyogás... gyönyörű.
Jó kint lenni, friss levegővel megszívni a tüdőt.

2010. január 23., szombat

Gyorsan, hamar, finomat


szoktuk mondogatni mi nők, legalábbis én mondani szoktam.
Matildka néni nemrég a női körre finom sütit hozott, aminek a receptjét is ideadta nekünk, már kétszer megsütöttem. Finom, hamar kész van.
Ecetes kifli
60dkg liszt
30dkg zsír
5 evőkanál ecet
10 evőkanál ásványvíz
1 csapott mokkáskanál sütőpor
1 citrom reszelt héja
savanykás lekvár, vagy más töltelék is lehet.
A hozzávalókat összedolgozzuk, vékonyra nyújtjuk.
A tölteléket beletesszük, a kifliket felsodorjuk, megsütjük, ha kihűlt porcukorba forgatjuk.
Egy adagból két tepsivel van, kiadós, nem édes sütemény.

2010. január 22., péntek

Két beteg gyermek.
Hasonló korúak, mindketten nagy betegek.
Mátyás(
11éves, Margitta ) és Balázs(12 éves, Szatmár) nagy fájdalmakat hordoznak testükben.
Imádkozzunk értük és szüleikért.

2010. január 16., szombat

Eseménydús

napom volt ma.
Korán reggel hozzáfogtam a főzéshez, hogy a déli órákban a csoport ebédelhessen.
Gizike segített megteríteni, mosogatni.
Jó volt az előadás, akik részt vettek azok elmondták.

Aztán Irma néni is meglátogatott, egy csésze tea mellett elbeszélgettünk.
Annyira kedves asszony, nagyon tud szeretni meg ajándékozni.
Fiatalos, pedig már jó előrehaladt a korban.
Vele kapcsolatosan van két kedves történetem.
Visszanyúlik arra az időre, amikor ide költöztünk (2002. aug. 2.).
Éjjel utaztunk, mi valamivel hamarabb érkeztünk mint a kamion.
Miután a kamion is megjött bekopogott egy nő,(majd mások is követték) hozott egy nagy tál csörögét nekünk, és azt mondta, hogy ő azért jött, hogy segítsen.
A másik is arra az időre emlékeztet.
A testvérek tele kamrával vártak bennünket.
Ott minden ehető finomság volt, amit nagy szeretettel hoztak nekünk.
Többek közt volt egy csomag, amire a következő volt írva:"Olyan szeretettel, ahogy csak én tudom adni."
A kézírást megjegyeztem, bevallom kíváncsi voltam ki volt.
Rövid idő után megtudtam a titokzatos ajándékozó kilétét Irma néni személyében.
Azóta már sokszor kaptam tőle ilyen kedves csomagokat, amit olyan szeretettel adott, ahogy csak ő tudja.
És még sorolhatnám a kedves nőket, hogy mutatták/mutatják ki szeretetüket.
Rengeteg dolog fog emlékeztetni rájuk.

Az Úr áldjon meg titeket nagyon de nagyon!

2010. január 15., péntek

Színes

napjaink vannak, de annál izgalmasabbak.
Megszületett az Éva naplója is, köszöntünk téged is, várjuk írásaid.
Kíváncsiak vagyunk egy nagymama kézimunkás életére.

2010. január 13., szerda

A hajléktalan követése

Nem hiszem, hogy a ma élő emberek közül valaki is követne egy hajléktalan embert!
Az átlag ember nem sokat törődik az ilyenekkel.
Inkább nagy ívben kikerüli.
Megveti, néha egy-egy apró pénzt dob neki, vagy egy kis maradékot, ami úgy is a szemétbe végezte volna.
De követni hol lakik, hol húzódik meg, mivel tölti unott napjait?
Nem hiszen, hogy sok ilyen törődő ember van.

De Ő más.
Őt én is követem.
Őt nagy tömeg követte, bárhova ment.
Enni adott éhezőknek, a beteget meggyógyította, akin segíteni tudott megtette.
(Talán Péter anyósának H1N1 vírusa volt??? nem tudom, de meggyógyította!!!)
Talán ezért követték sokan?
Pedig nem volt még széltől védett szikla hasadékban sem otthona, nem mondhatta magáénak a nagy paloták egyetlen kis zugát sem.
De mégis követem Őt.
Mert nála találtam békességet, nyugalmat.
Mi több, van országa, ahol nekem is helyet készít!
Neki az az öröm, hogy másnak adhat örök lakást.
Kérted már, hogy neked is készítsen?
Megteszi, hidd el!

A roma tini fogalkozás

után átmentem a felnőttekhez.
Az egyik roma nő így imádkozott: "Látod Uram Jézus, hogy én nem tudok írni olvasni, nem tudok segíteni a gyermekemnek a tanulásban, de kérlek te állj mellé és segíts neki..."
Ma az egyik beteg pedig a következőt mondta: "...kérlek vigyél haza a te országodba..."
Őszinte szavak, aminek ereje van, ha hitből van. Legyen így!

És köszöntelek új olvasóim: Magdi, Tünde, Anna, Olga, Kinga.

A tegnap

reggel olvastuk, hogy "erőtlenségeinket hordozza".
Csodálom Isten Ige időzítését.
Minden szépen rendbe ment a tegnap is.
De amikor a Joni hazajött az iskolából, nagy fejfájással meg hányingerrel, tudtam, hogy itt megint egy epekrízis van láthatáron.
Nem tévedtem, mert hamar kiderült/kiborult a reggeli meg ebéd is.
Ilyenkor annyira fáj a feje, hogy még én is megkönnyezem.
Ebben a fájó állapotban kértük az Urat, hogy ezt az erőtlenséget, betegséget is hordozza.
Egy hosszabb alvás után már képes volt tanulni is.

2010. január 9., szombat

Csendes, nyugis

a mai napunk.
Mindenki végzi/végezte saját munkáját.
A fiuk azért segítettek a karácsonyfát lebontani, ami kint van az udvaron már egy hete.

Megsütöttem a Marika pogácsáját. (felteheted a receptjét)
A múlt héten náluk voltunk, akkor sütötte ezt a finom pogácsát.

Holnap bemerítés lesz Csíkszeredában, az Úr áldja meg nagyon az alkalmat.
És Emíliát is, hogy legyen hűséges az Úrhoz.
A férjem fog bemeríteni.
Most nem tudok menni vele, pedig nagyon jó lenne.
Amúgy mindig örömmel megyek a Csíkszeredai gyülekezetbe is.

2010. január 8., péntek

Nem ismeretlen már

nekem a fogorvosi rendelő!
Sem az a különleges szék, amibe ha beleülünk, csak emel fel a megfelelő magasságba.
Na nem ezért járok oda, hogy mindannyiszor kipróbáljam a szék kényelmét!
Ma reggel is oda igyekeztem bátran, hiszen olyan hamar visszaragasszák a megmozdult koronát, amit észre sem veszek.
Gyökér(szemfog gyökér) húzás lett a szomorú valóság, ami nem zsibbadt el.
Most gondolkodnom kell, hogyan tovább, mert pótolni kell, két választásom van, egy jó és egy kevésbé jó.
Tudott dolog, hogy a jó az nagyon drága.(Kiszámoltam kb. 28 havi fizetés, itt szóba sem jöhetne kaja, rezsi, ruha, cipő, szóval semmi más)

Itt jut eszembe egy mondás, amit már nagyon régen hallottam.
Amikor egy fiú nősülni akar, vegye jól szemügyre a lány fogait.
Hogy miért? Azt a férjem megtudná mondani, hogy mennyit költöttünk már a fogamra, mindegyik szülés után új fogsor, sajnos nem luxusból.
Aztán, hogy lássak, az sem olcsó mulatság, még jó, hogy részletre fizethettem a szemüveget is.

Jó együtt lenni minden este a gyülekezettel és imádkozni a kért témákért, és azonkívül is.

A gyerekek szépen visszarázódtak a tanulásba.
Egyik nap tél van a másik nap már tavasz.
Most éppen köd van.
Mennyi öröm!


2010. január 5., kedd

Egy hét képekben

ez még a születésnap

Ibi nővérem vacsorával várt


mennyire örülök ha együtt vagyunk( Éva, Ibi)


kátyúkon át vezet az út ám Krasznára

a roma gyülekezetben Krasznán


az Úrra bíztuk Esztert Marosvásárhelyen, nélküle jöttünk haza

irány haza, Sepsiszentgyörgy

2010. január 4., hétfő

...

Tegnap reggel óta havazik, fehér a táj, most is hull és hull és hull a hó, a gyermekek örömére.
Még jó, hogy hazajöttünk idejében.
Úton hazafelé, egyből mintha rám tették volna a grippét vagy náthát, rázott a hideg stb. ami ezzel jár. Már jobban vagyok, a gyógyszerek is segítettek a javulásban.

A temetésen sokan voltak a hideg ellenére, hála az Ige szaváért.

2010. január 2., szombat

Itthon vagyunk

Szerdán találkoztunk a testvéreinkkel Váradon, Püspökibe, Szalárdon, majd csütörtökön Érszőllősön.

A szilvesztert és az Új Évet Krasznán töltöttük.
Három gyülekezetbe voltunk, (Krasznán2x, Ráton, Krasznai roma gyül).
Nagy szeretettel fogadtak a testvérek.
A gyerekek jól érezték magukat.

Jól utaztunk, Eszter Marosvásárhelyen maradt, holnapután kezdődik a tanítás.
Főzni nem kell, mivel a fagyasztóban még van bőven étel.
Még készülök a gyerek órára, vasalni muszáj és azután a heti fáradtságot, éjszakázásokat is szeretném kipihenni!

Holnap temetés is lesz, idős Barabás József költözött az Úrhoz hosszas betegség után.