2008. január 12., szombat

Emlék kövek

Ma reggel a család együtt lehetett, és a reggeli után az asztalnál felejtettük magunkat, mit sem törődve mosatlannal.... .
Megérte a beszélgetésért.
Az emlék kövekről elmélkedtünk a reggeli ige kapcsán. Csodáltuk Isten időzítését a csodálatos átkelésért, amit az Izrael népével tett.
Mennyire lehettek bátrak a Jordánon átkelők, hiszen kevesen emlékeztek közülök a veres-tengeri átkelésre, Józsué és Káleb ők biztosan, a többiek csak elbeszélésből?
A szülőktől, testvérektől gondolom sokat. Emlegették azt az esemény, mi több: csodát, ami nem történt többet meg. Ez az egész a megtisztulással, megszentelődéssel kezdődött. Ma sincs ez másképp. Gondolkodom a fiatal generáción, hiszen ha akkor éltem volna, én is közöttük lettem volna, mivel nem vagyok még negyven éves. Ott születtem volna a pusztai vándorlás idején... mennyi mindent láttam volna... csodákat, felbőszült embereket, a visszaindulni akarókat Egyiptomba, hogy a hasukat megtöltsék, arany gyűjtőket és szorgos kezeket a bálvány készítéséhez, a sok halottat ahogy hulltak el a pusztában.... .
De most élek, és ugyanezt látom és látjuk. A kérdés ott van bennem. Mi lesz a most élő vándorlókkal? Mi lesz a negyven év alattiakkal? (ma láttam a híradóba, hogy Magyarországon egy 11 éves kisfiú megkéselt egy 15-16 fiút. És ez a kisfiú állítólag a mi országunkból való, szülök nélkül).
Lesznek-e Józsuék és Kálebek? Sok hit elődöt ismertem én is, akiknek a hitét követni érdemes. Ma nagyon sokat gondoltam imában a fiatal generációért, a negyven alattiakért. Bátor hit harcosokért, vezetőkért, akik nem ijednek meg a különböző megfélemlítésektől.

Igyekeznem kellett azért, hogy ebéd is legyen, meg a vasárnapi menü is elkészüljön. Igazi segítség volt ma Jonatán aki a takarításban is segített.
Had legyen egy kép arról, hogy mennyire szeret a konyhán lenni, nem csak enni, hanem elkészíteni is.


Hájas pogácsát szaggatta és rakta a tepsibe, arra is gondja volt, hogy szépre süljenek a pogácsák.
A recept:
60dkg. liszt, 40dkg. háj vagy tepertő, egy kicsi csomag élesztő, két egész tojás, öt evő kanál tejföl (joghurtot szoktam tenni bele, hogy ne legyen nagyon sok a zsiradék), só, őrölt bors ízlés szerint, és ha szükséges még tej. Miután jól össze van gyúrva, azonnal nyújtani ( 18-20mm) és szaggatni kell, és a tepsiben hagyom még kb. 40 percet, ezután kerül sor a sütésre. Nagyon finom.
A nyolcvanas évek közepén egy"Dolgozó Nő" magazinból írtam ki a receptet, és nagyon sokszor megsütöttem már.
Hála az Úrnak egyre jobban érzem magam.
Holnap az Úr napja.


Nincsenek megjegyzések: