2011. május 31., kedd

Szavak helyett

jöjjenek a képek az elmúlt napokról, eseményekről. Sámuel fiunk is ballagott, nekem mint anyának ismét kimondhatatlan érzésem volt. Boldog vagyok nagyon. Még egy ideig nagyon-nagyon zsúfolt napjaim lesznek, szükségem lesz rá, hogy imában hordozzatok.


2011. május 22., vasárnap

A sok

feladat és tennivaló között jó néha megállni, csodálni a csodálatosat, számba venni az értékeket. Miért is száguld annyira a teremtmény, hogy ezeket figyelembe sem veszi. Megint ilyen száguldós napok elé nézek, sok utazással. Kétszer is mennem kell régi "hazánkba", remélhetőleg eljutok. Szükségem van az ima támogatásra.  

2011. május 20., péntek

Utolsó

napok az iskolában, különösen Sámuelnek. Hamar eltelt ez a tanév is. Kezdődik az izgulós időszak, az érettségi, majd az egyetemre felvételi. Mintha csak most ment volna az első osztályba. Tizenkét év telt el azóta. Jonatán ma iskola kiránduláson van, az ötödik osztályosokat vitték(négy osztály) a medve barlangba, ahova nagyon vágyott. Az Úr vigyázzon rájuk.

2011. május 18., szerda

Gyönyörű

idő volt ma. Vendégeinkkel kedves pillanataink voltak. Ibi növéremmel töltött kevés idő ajándék volt számomra. 

2011. május 17., kedd

Ismét

orvosnál voltunk Jonival Debrecenbe. Három hetet kell várnunk ezekre az eredményekre. Utána a többi. Addig viszont sok a feladat. Vizsgák ideje a családunkba (is).  Közben tanulom, hogy "Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgésetekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kivánságaitokat az Isten előtt. És az Istennek békessége, amely minden értelmet felül halad, meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban."(Fil. 4, 6-7) 

2011. május 10., kedd

Táborhelyet

voltunk tegnap nézni Vásárosnaményba. Rövid két óránk marad délután kicsit beszélgetni kettesben a férjemmel, távol az otthontól, nem sok, viszont ennyinek is örültünk. 

Vasárnap este kicsit későre sikeredett az itthoni énekóra.

2011. május 7., szombat

" Amikor közeledett

 a város kapujához, íme, halottat hoztak kifelé, egy özvegyasszony egyetlen fiát, és a városból nagy sokaság követte. " (Lukács 7,12)

A ma reggeli igénél hosszasan elbeszélgettünk az özvegyasszony egyetlen fia halála miatti fájdalmán, bánatán. Egyetlen reménye lehetett a fia. A család kapcsán beszélgettünk. Több özvegyasszony életét figyelemmel kísértem. Egészen közelről is volt lehetőségem ezt látni hosszú éveken át. Nem könnyű élet az özvegy élete.

Hálát adtunk a következőkért:

  • hogy nem vagyunk özvegyek, sem a férjem, sem én
  • a fiaink azért adtak hálát, hogy nem egykék
  • hogy nem kellett temetőbe kísérjük egy gyermekünket sem
  • hogy gyermekeink közül vannak akik már feltámadtak az új életre
  • hogy mi is átélhettük az özvegy örömét 
Könyörögtünk azokért:

  • akik egyedül, özvegyen nevelik gyermekeiket
  • akiknek beteg a gyermekük
  • akiknek még nem támadt fel a gyermekük
  • minden szülő részesüljön a gyermeke megtérésének az örömében
  • Jézus közeledését vegyék figyelembe felnőttek, gyermekek

Egy özvegyasszony a halálos ágyán kérte a már nagykorú fiát, hogy "fiam térj meg". Én is imádkozom érte.

És azért is, hogy a holnapi napot áldja meg az Úr.

2011. május 6., péntek

Péntek

Kedden a roma nőkkel voltunk együtt, velem jött Piroska is. A 100.Zsoltárt tanulmányoztuk. 

-hogyan és miért szolgálni? -miért örülni? -hogyan jöjjünk tornácába? meg más hasonló gondolatokkal foglalkoztunk.

Egy kis helyreigazítás. Az Ippon megtartott női alkalom május 30.-án lesz megtartva, hétfői nap, délután 17 órától. 

2011. május 4., szerda

Összefoglalva

eseménydús napjaink voltak/vannak, fűszerezve jó és rosszabb eseményekkel, ami egyáltalán nem rossz. Az élethez tartozik. Örültünk, hogy néhány napot itthon volt Eszter is.

A hétvégi kirándulás is jó volt, kicsit megzavart a rövidke eső, aztán kisütött a nap, kellemes volt a kikapcsolódásra, meg a napozásra. Időnk volt többet beszélgetni Mártával és Méleával mint máskor. Vasárnap anyáknapja volt, szolgáltak a gyerekek. Ismét kaptunk gyakorolni valót, figyelmeztetést a gyereknevelésben.

A női alkalmon is hasonló gondolatokba merültünk, szükségünk van a segítségre, erőre, bölcsességre.

Ma délelőtt szerettem volna az ajándékba kapott kiskapát használni, de a tegnap délután mig én Ippon voltam,  néhányan megkapálták az egész kertünket. Ez a meglepetés.