2011. október 11., kedd

Szokjuk


lassan a nagyok hiányát, persze, mindennap elmondjuk, hogy "de hiányoznak itthonról".
Az elmúlt napok találkozásai, közösségei építették lelkünket is, a kapcsolatainkat is..

1 megjegyzés:

Gogyan Eva írta...

Aterzem Jutka edes helyzeteteket,es tudom az erzeseket amiket az egymastol valo elvalas okoz.
Volt idoszak mikor ereztem,hogy nem lelem a helyem othon a gyerekek hianya veget.Nem tudtam mivel betolteni azt a NAGY URT a lelkemben ami annyira nyomasztott.Leultem es kisirtam magam,majd imadkoztam es kertem az Urat,hogy azt a nagy urt toltse be szent jelenletevel es csodak csodaja megtortent.Mert igy igaz,hogy Isten betudja tolteni minden szugsegletunket.Dicsoseg neki szuntelen.