2010. október 28., csütörtök

Többet

is írtam volna, de ez marad a tennivalók végén, ezért mindig sietek. Hadd mondjam, hogy adott az Úr néhány napot pihenésre, kikapcsolódásra, csendre, a természet csodálására. Kellet nagyon, -ha kényszerből is- mégis szükségem volt rá.

A keddi ifi órát, a tegnap esti fiatal nők alkalmát is családias körben, áldásként éltem meg.

3 megjegyzés:

iri írta...

Orvendek!

Györgyi írta...

Láttalak az érszőllősi közvetitésen ma este,de sajnos csak láttalak,hallani alig mert nagyon recsegős volt a közvetités:))

Kiss Judit írta...

:))