2010. június 14., hétfő

röviden

Nem írtam, olvastam a napokban, nem is jártam itt. Magamnak ígértem, hogy leírom az eseményeket, legyen majd mit visszaolvasni. 

Most csak nagy léptékben írok.

Pénteken egy hivatalos dolgot sikerült elintézni. És csomagoltam. 

Szombaton újra pakolás, majd takarítás a pincében.

Vasárnap a körzetben voltunk három gyülekezetben.

Elköszöntünk a Csernátoni, Márkosfalvi és Kézdivásárhelyi gyülekezetektől, ami nagyon nehéz volt.  

A közös vacsora után még sokáig együtt voltunk a kézdivásárhelyiekkel és énekeltünk, beszélgettünk.  

Késő volt mire hazaértünk, jelenleg nincs autónk.

Reggel értünk jöttek majd este hazahoztak a testvérek.

Nagyon szépen köszönjük. Nem csak ezt, mindent amit az elmúlt nyolc évben kaptunk. 

Most olyan érzésem van, mintha az otthonomat veszíteném el. Miért ilyen nehéz?

2 megjegyzés:

Gogyan Eva írta...

A veszites fajdalmas,
Az elvalas fajo,
A szakitas fajlalo,
De mi mindnyajan,
Titeket VISSZA VARUNK.

Siko Margit írta...

Adjon az Ur erot neked hogy ne legyen olyan nehez ,nem kis dolog bisztos.