2009. november 13., péntek

Jelen és az emlékek

A héten ünnepelte kedves barátnőm Gizike a születésnapját.
Költözésünkkor, alig érkeztünk meg (korán reggel volt), többek között ő volt az első aki jött, hogy segítsen kipakolni, helyre tenni mindent.
Nem is ment haza addig, ameddig, a bútorok a helyére nem kerültek.
Akkor nem gondoltam, hogy ebből ilyen jó testvéri-barátnői kapcsolat lesz.
Az is megtörtént, hogy együtt mentünk valahova és az ismerőseink megkérdezték, hogy testvérek vagyunk?
Itt is kívánok neked boldog születésnapot!
Az Úr áldjon meg téged nagyon!
Köszönöm a szereteted, és mindent.

Nagyon fogsz nekem hiányozni, de addig(??!!) lesz még kevés időnk együtt!



kipróbáltuk, milyen újra gyermeknek lenni, Jonatánnal játszottunk

Nincsenek megjegyzések: