írtam.
Különöset. Szokatlant.
Valakinek.
Mindent belefoglaltam.
Érzéseim, össze-vissza kuszált gondolataim ... mind, mind.
Érdekes, hogy nem postáztam. Nem is fogom.
Így is elér a címzethez, hisz jól ismer, tudja ki vagyok ...
Mert már megkapta. Sőt el is olvasta, sokszor ám.
Csak kinyitom, és kérem Őt, hogy figyelmesen olvassa minden sorát, hogy segítsen.
Hiszem, hogy Ő megért.
Sokszor tapasztaltam már.
Most sem hagy bizonytalanságban.
Köszönöm Istenem!
1 megjegyzés:
Csodálatos dolog az amikor Mennyei Atyánknak mindent elmondhatunk: örömünket, bánatunkat, haragunkat, gyászunkat...stb.Az Ige erre biztat minket "öntsük ki a szívünket mint a vizet".Én is sokszor megteszem és nagyon jó.Elmondom mit érzek, mi a panaszom, fájdalmam, kérelmem és átadom NEKI.Jó ha az Ő kezében van.
Megjegyzés küldése