2009. május 11., hétfő

Hosszabb

lesz a kórházi kényszer pihenő mint gondoltuk vagy ahogy előre az orvos mondta.
Csak szerdán engedik haza a férjem a kórházból.
Nemsokára indulok, hogy meglátogassam.

Vékás testvér is még kórházba van, imádkozzunk értük.


Ma reggel is korán ébredtem.
A madarak, a fű, a virágok mind Róla beszéltek, a Hatalmas Istenről.
Megköszönve az esőt, ami felfrissítette őket.
Szeretem a reggeli csendet, a friss levegőt, a napkeltét a napsütést.
Ez a néhány szál tulipán most virít, a többi már el hervadt.
Ezt látom ha a konyhából kinézek.
Egy szép napot kívánok mindenkinek!

5 megjegyzés:

iri írta...

Neked is es mielobbi gyogyulast ferjednek.Szepek a tulipanok.Mi is nagyon varjuk az esot.

Névtelen írta...

Jobbulást kívánunk a férjednek,mielőbbi felépülést!
Vékás József beteg szintén?
Tóth Irénke-Miskolc

Kiss Judit írta...

Köszönjük Irénke.Vékás Zoltán lelkipásztor Szatmárról beteg.

Névtelen írta...

Kedves Jutka,

olyan szépen írsz a természetről. Ahogy olvasom, teljesen bele képzelem magam és átérzem a hegyi levegő különös illatát...
Jó lenne haza menni.

Mi is imádkozunk Vékás testvérért. Amikor először műtötték Debrecenben, meglátogattam. Soha nem felejtem el azt a látogatást. Röviddel azután, nálunk szolgált evangélizáción Berettyóújfaluban. És nem sokkal azután egy pásztori konferencián vettem részt, ahol ő is szolgált. Ezek mind-mind kitörölhetetlen emlékek. Isten szolgája, az Úr kiválasztott edénye.
Most is csak az jut eszembe, hogy minden javára van annak, aki Istent szereti. Ilyen esetben talán nehezebb ez az igéret, mint máskor. De így is igaz. Azért nagy igéret, mert az Ő végzése szerint vagyunk hivatalosak. Hova? A Bárány menyegzőjére! Dicsőség az Úrnak!

Kiss Judit írta...

A vágyad teljesüljön, gyertek haza, Erdély kitárt karokkal vár mindenkit haza! De mi is így várunk titeket. A nyáron fogtok haza jönni? minket se hagyjatok ki!