2008. április 22., kedd

Kölcsön

Nem szeretek kölcsön kérni. Nem szeretem a kölcsönt.
Van akiknél nagyon könnyen megy, sőt élet stílusukká vált.
Egyszer akartunk a bankból kölcsönt felvenni, amikor a kocsit vettük.
Nem adtak. Azt mondták nagyon kevés a bevétel ahhoz, hogy igényelhetnénk azt a bizonyos összeget.
Akkor nagyon elkeseredtem, mert nekünk a kocsi nem luxus cikk.
Mi a család nagyon keveset használjuk, élvezzük saját céljainkra az autót.
A férjemnek a misszióban van erre nagy szüksége, hogy tudja a gyülekezeteket látogatni.
Pl.ma délután is két helyre, holnap három gyülekezetbe megy, kocsi nélkül nem tudná a távolságot leküzdeni.
Az Úr akkor rendelt egy testvért, aki kölcsönt adott a kocsira kamat nélkül.
Soha nem tudjuk elfelejteni a segítségüket, amit akkor velünk tettek.
De felsóhajtottam, amikor a kölcsönt vissza adtuk.
Nem jó barát a kölcsön!

"Aki könyörül a nincstelenen, az Úrnak ad kölcsön, mert Ő megtéríti jótéteményét." Péld 19,17

Azért ezt a kölcsönt szeretném gyakorolni, azok felé, akiknek szükségük van rá.
Az Úrnak adni kölcsönt!
Mennyit adtam már?
Mennyire vagyok kész így segíteni másokon?
Együttérzésből, és soha ne úgy, hogy vissza várjam.
Mert mindig az Úrnak adok ilyenkor kölcsönt.

Nem szeretném soha elfelejteni!!!!

1 megjegyzés:

Maresz írta...

Tudom, mit jelent. Mi is kölcsön kértünk, mikor kicseréltük az autónkat,még törlesztjük. Hála az Úrnak, hogy még vannak olyanok, akik kamat nélkül adnak kölcsön!