Ez volt a mai nap mottója. Sokan voltak ma is a fiatalok. Nagyon figyelmesek voltak az igehirdetésen. Többen is imádkoztak amikor erre voltak felkérve. Hisszük és azért imádkozunk tovább is, hogy a hallott Ige gyökeret verjen a szívekbe. Saját véleményem az, hogy jó volt ez az ifi konfi, az előadások, az éneklés, nem volt nagy a hang erő, Istent dicsőítő énekek voltak, a fórum beszélgetés.Hála, hála... mindenért.
Este már a gyülekezet volt együtt, sokan fáradtak voltunk nagyon, de nem annyira, hogy az igére ne tudjunk figyelni. A szolgálat, az áldozat ne olyan legyen, ami nekem nem kerül semmibe. Az a hit, ami semmibe nem kerül, nem is ér semmit. A hívő ember nem akar úgy szolgálni, hogy neki ne ne kerüljön semmibe.Ha mindenemet odateszem, az Úr megjutalmaz. A jutalom: száz annyit kapok, ha az Úrnak szolgálok. Az Isten bankjában 100%-os a nyereség. Szolgáljuk e az Urat úgy, hogy az igazi áldozat legyen? vagyis ne ingyen áldozat legyen. Hangzott a kérdés, Mennyiszer felszámoltam szolgálataimat. Hányszor mondogattam, milyen sok időt vesz igénybe, hány éjszakát, mennyi erőt, anyagiakat, a fizikai fájdalmaimat is beszámítottam, mert az is van bőven stb. Milyen nagy öröm azokra az alkalmakra gondolni, amikor az áldozat kedves áldozat volt Istennek, amikor a szolgálat szívből jövő őszinte szolgálat volt. Szeretnék így élni, így szolgálni, így áldozni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése