Elég sok apró és nagyobb teher akad mindannyiunknak. Van amit szándékosan hordozunk, van olyan amit észre sem veszünk, annyira lefoglaljuk magunkat, és megtörténik, hogy mások is tesznek, dobnak terhet vállunkra. Olyan jó lenne ha inkább segíteni tudnánk a teher könnyítésén egymásnak, ahogy az ige tanít, hogy "egymást terhét hordozzátok és így töltsétek be..." Inkább legyünk teher hordozók mintsem teher rakodók.
A sportolók elég sok munkát, energiát fektetnek abba, hogy felkészüljenek a nagy megmérettetésre. Mindent ezért tesznek, mit számít a fáradtság. Vagy ha a munkára gondolunk, vagy inkább a jutalomra, nem számít idő, a fáradtság. Hogy elfáradunk a véget nem érő munkánkba? Ki lehet pihenni kevés alvással majd ismét jöhet a következő nap. De amikor a lelkünk fárad el, akkor egyetlen helyre mehetünk pihenni, megnyugodni. Ez Jézusnál lehetséges csupán, nála van a nyugalom helye. Itt kevés emberrel lehet találkozni, itt nincs idő semmittevésre, fölösleges beszédre, mert itt Vele van találkozás, átformálás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése