2011. április 18., hétfő

A gyerekek

szolgálata annyira felemelő volt a tegnap délután. A két kis csoport szolgált, egy énekre minden gyermek kiment, alig fértek(hála érte) el, amit az egész gyülekezettel énekeltek, majd az ének refrénjét a gyermekek, csak ők zengtek hozsannát. Nekem ez egy ajándék volt a tegnapra. Meg az igei üzenetek is, amiket hallottam. Örülök, hogy a virágvasárnap, nekem nemcsak emlékünnep, hanem valóság, így ünnepelhettem és ünnepelhetek.

Hozsiánna, hozsiánna, hozsiánna idelenn!

Hozsiánna, hozsiánna, hozsiánna odafenn!(UH 212)

Nincsenek megjegyzések: