2009. január 23., péntek

Bárcsak nagyon megáldanál engem!

Amikor ezt kérjük Istentől, hogy nagyon áldjon meg bennünket, ez nem önzés, hanem vágyódás az élő Isten után.
Isten gyermekei őszintén kérik ezt tőle: "Áldj meg engem!".
Ő is ezt szeretné hallani tőlem és tőled, Ő meg akar áldani minket.
Amikor Isten áldását kérjük, nem abból kérünk többet, amit mi is megtudunk szerezni magunknak. Nem vásárolható meg sehol sem.
Isten áldására szükségem van.
"Az Úrnak áldása az gazdagít meg, és azzal semmi sem szerez bántást." Péld. 10, 22.
Jábéc teljesen Istenre bízta, hogy mi legyen az áldás. és hogy hol, mikor és hogyan kapja meg ezt.
Nem kimondottan az anyagiak megszerzésére utal ez az imádság.
Isten nem csak az anyagiakban akar megáldani minket.
Ha őszintén kérjük Istent, hogy áldjon meg, garantáltan lesz egy mellékterméke:
Életünket a csodák fogják jellemezni!
Isten hatalma nagy dolgokat visz véghez, ha nem talál akadályt az életemben/életedben.
"Kérjetek és adatik nektek.." Mát. 7,7.
"... nincsen semmitek, mert nem kéritek..."Jakab 4,2.
Jábéc áldást nyert, egyszerűen azért, mert nem engedte, hogy bármilyen akadály, vagy személy vagy vélemény nagyobbá váljon előtte, mint Isten természete.
Isten természete az, hogy megáld.

  • Melyek azok az áldások amikben részesültünk, és amit a mások életében látunk?
  • Milyen akadályt/akadályokat tudnánk felsorolni?

2 megjegyzés:

Siko Margit írta...

O en anyi aldast kaptam az Urtol hogy meg se erdemeltem ha sorolni kezdenem sok idot venne fel,aldom ezert az O nevet.

iri írta...

Igen mindnyajan szomjuhozzuk az Ur aldasat.Csupan az engedelmesseg nyitja meg ezt a csatornat