"...mert abban telik kedve, hogy kegyelmet ad.
Újra irgalmas lesz hozzánk, ..." Mik.7,18/b-19/a
Jó nekem, hogy az Úr gyermeke vagyok.
Visszagondolva életem eddig eltelt idejére, keresem azokat az alkalmakat, amikor nekem valakik kedveskedtek.
Bőven van sok belőle.
És én kinek és kiknek kedveskedtem, csak úgy egyszerűen, szeretetből!
Isten kedvtelése annyira az emberiségre szorítkozott, hogy még a fiát is feláldozta értem, értünk.
Mit adnék oda mások kedvtelésére?
Csak azért, hogy valakik örüljenek, jól érezzék magukat.
Sok mindent nem tettem jól, helyesen, de ez az Ige bátorít, hogy Isten újra kegyelmet ad, és újra és újra irgalmas lesz hozzám.
Ma ezt köszönöm meg!
A kérdést feltettem magamnak, hogy kinek fogok ma kedveskedni őszinte szeretetből?
És te?
Imákozzunk ma az elhagyatottakért, betegekért, akiknek szükségük van valaki szeretetére, kedvességére!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése