2008

Már gondolkodtam azon, hogy melyik ige verset válasszam évi mottómnak.
Ez azért van, mert több ige vers is lenne.
Sok ígéretet kaptam az elmúlt időben, de hamarosan kiválasztom.
Az elmúlt év utolsó óráit imával fejeztük be.
Nagyon jó alkalom volt a fiatalokkal. Kevés időt voltam bent velük.
Mónika előadása az imádságról szólt.
Újabb elhatározások, döntések történtek, hogy ebben az évben több időt fogunk szánni az imádkozásra. Istenünk tartsa meg a fiatalokat, hogy az Ő szolgálatában hűségesek legyenek. Használható eszközei.
A vakáció hamar lejár.
A nagyok ma tanultak, Jónatán viszont unatkozott.
Kimentünk ketten az Olt partjára sétálni, viszont ő egy percet sem nyugodott.
Nem akarta, hogy szánkót vigyünk, hanem egy nejlon zsákot vitt magával, és azon csúszkált a töltésről, kb. 8-10 méter.
Még én is néhányszor lecsúsztam, - így még gyermekkoromban sem csúszkáltam - izgalmas volt. Kb. 2 km.-t is futottam lassú tempóban.
Friss a levegő, kevesen voltak, és nagyokat nevettünk, Jónatánnal már csak így lehet, mindenkit jókedvre derít, megnevettet, és sokaaaaaaaaat beszél.
Áldás a családban. Amikor a szívem alatt hordtam, többen kérdezték, hogy nem merészség vállalni a harmadik gyereket????? Mindig örömmel válaszoltam, hogy ez Isten ajándéka lesz, és mi nagy örömmel várjuk. A neve is azt jelenti, hogy Isten ajándéka. De mind a három ajándék.Amikor megszületett a harmadik, annyira örültek a nagyobbak, hogy a lányunk azon törte a fejét, hogyan kaphatna ő beteg vakációt, hogy babusgassa a kis testvért??????.
Hát ez nem jött be, de mindig talált időt arra, hogy rendezze.
Segített fürdetni, etetni, mint egy nagy. Még mostanában is hallom amint Jónatán Esztert pótmaminak nevezi.
Hálás vagyok értük. Szeretném, ha velünk együtt, életük végéig az Urat szolgálnánk.