2016. március 9., szerda

Szerda.

Annyi gondolat fordult meg agyamban nonap kapcsán.
 Rengeteget olvastam a nők munkajarol, erejerol, turelmerol, kitartasarol, szenvedeserol, hallgatasarol, stb. 
Meg kulonbozo helyzeteket ismerve es latva megerosithetem, hogy a nok valoban sokat kibirnak, erosek. 
Minden nonek megvan a maga kis vagy nagy tortenete. 
Nemely megerdemelne egy egy kiadast. 
A gyogyszertarban fizettem es kezembe nyomtak egy fuzetet, amiben egy nagyon megkapo kep van abrazolva. 
Egy sziv, amin egy nagy vagas van bevarrva es egy sebtapasszal fedve. 
Talan sok anyanak ilyen a szive. 
Nem minden latszik ki, mert a kegyelem segit, hogy meltosaggal tudjak hordani meg a fajdalmat is. 
Az Istenbe vetett bizalom erot ad szarnyalni, haladni azon az uton, amely a celba visz.

2016. március 3., csütörtök

Csütörtök

Gondolataim messze szállnak, szeretném összefogni és raktározni, imáim csomagolni ...
Sokszor megpróbálom szép szavakba önteni, de az őszinteséghez erre nincs szükség, mert az csak úgy jön...
Azért próbálok csendben maradni ...
Várok.
Ismét magamra ölthettem fehér munkás ruhám, azt végzem amit nagyon szeretek.
 Bár az ingázás nem a kedvenc időtöltésem. 
Ma szabadnapos vagyok, ezt is értékelem.
sdg.